Egy meglévő épület gépészeti felújítása alapvetően más tervezési feladat, mint egy új épület rendszereinek kialakítása. Különösen igaz ez akkor, ha az épületnek vagy az üzemben működő technológiának a kivitelezés alatt is üzemelnie kell.
Egy irodaház, szálloda vagy ipari létesítmény esetében sokszor nem reális lehetőség, hogy a teljes épületet hetekre leállítsuk a gépészeti rendszerek cseréje miatt. A fűtésnek, hűtésnek, szellőzésnek, vízellátásnak vagy akár a technológiai rendszereknek a felújítás jelentős része alatt is működniük kell.
Ilyen projektnél ezért nem elegendő a kívánt végállapotot megtervezni. A meglévő rendszerből az új rendszerbe történő átmenetet is meg kell tervezni.
Az első lépés a meglévő állapot pontos megismerése
Felújításnál a tervezés egyik legfontosabb kiindulópontja a meglévő állapot felmérése.
A rendelkezésre álló tervdokumentáció sok esetben nem tükrözi teljes mértékben a megvalósult állapotot. Az épület üzemeltetése során történhettek kisebb-nagyobb átalakítások, berendezéscserék és nyomvonalmódosítások, amelyek nem minden esetben kerültek visszavezetésre a tervekre.
Ez különösen összetett ipari létesítményeknél jelenthet komoly kockázatot.
A helyszíni felmérés során ezért nemcsak a berendezések helyét és méretét kell meghatározni, hanem többek között a meglévő vezetékek nyomvonalát, méretét és anyagát, a hálózatok kapcsolódási pontjait, a rendelkezésre álló gépészeti tereket és aknákat, valamint a bontás és az új szerelés fizikai lehetőségeit is vizsgálni kell.
Összetett épületeknél ebben jelentős segítséget jelenthet a 3D lézerszkennelés és a pontfelhő alapú felmérés, amely a meglévő állapotot a hagyományos kézi felmérésnél lényegesen részletesebben képes rögzíteni.
Mi marad és mi változik?
A felújítás nem feltétlenül jelenti valamennyi meglévő rendszer teljes cseréjét.
A tervezés során ezért célszerű a meglévő rendszereket műszaki állapotuk, várható élettartamuk és a tervezett új rendszer követelményei alapján értékelni.
Ennek eredményeként meghatározható, hogy mely berendezések és hálózati elemek tarthatók meg, melyek igényelnek átalakítást, és melyeket indokolt teljes egészében lecserélni.
Ez gazdasági szempontból is lényeges. Egy megfelelő állapotú hálózat megtartása jelentős beruházási költséget takaríthat meg, ugyanakkor egy rosszul megválasztott kompromisszum később az új rendszer működését és üzembiztonságát is korlátozhatja.
A végállapot önmagában nem elegendő
Tegyük fel, hogy egy meglévő épület régi hűtési rendszerét új rendszerre cseréljük.
A kiviteli terven tökéletesen megtervezhető az új hűtőberendezés, a szivattyúk, a csőhálózat és valamennyi kapcsolódó szerelvény. A végleges rendszer műszakilag hibátlan lehet.
A kivitelezés során azonban felmerül egy egyszerű kérdés:
mi történik az épülettel a régi rendszer leállítása és az új rendszer üzembe helyezése közötti időszakban?
Ha erre nincs előre meghatározott válasz, akkor a probléma már a kivitelezés helyszínén jelentkezik.
Egy működő épület felújításánál ezért az átmeneti állapotok sokszor ugyanolyan fontosak, mint maga a végleges rendszer.
Az átkötések megtervezése
A meglévő és az új rendszerek találkozási pontjai különös figyelmet igényelnek.
Már a tervezés során érdemes meghatározni azokat a helyeket, ahol az új hálózat a meglévő rendszerhez kapcsolódik. Meg kell vizsgálni azt is, hogy egy-egy átkötés elvégzéséhez mely épületrészek vagy rendszerek leállítása szükséges.
A megfelelően megválasztott kapcsolódási pontokkal jelentősen csökkenthető a szükséges üzemszünet.
Bizonyos esetekben célszerű az új rendszer jelentős részét a meglévő rendszer működése mellett kiépíteni, és csak a végső átkötés idejére leállítani az érintett hálózatot.
Így egy többhetes gépészeti kivitelezésből az üzemeltetés szempontjából kritikus leállás akár néhány órára vagy egy előre meghatározott hétvégi időszakra korlátozható.
Szükség lehet ideiglenes rendszerekre is
Nem minden esetben oldható meg az átállás rövid üzemszünettel.
Egy folyamatosan működő ipari technológia, szerverterem, egész évben üzemelő szálloda vagy más kritikus funkció esetében bizonyos gépészeti szolgáltatásokat az átalakítás teljes időtartama alatt biztosítani kell.
Ilyenkor már a tervezés során felmerülhet ideiglenes rendszer kialakítása.
Ez lehet például ideiglenes hűtés vagy fűtés, ideiglenes szellőzés, átmeneti csővezeték, ideiglenes szivattyúzás vagy más, az üzem fenntartásához szükséges megoldás.
Ezeket nem célszerű kizárólag a kivitelező helyszíni improvizációjára hagyni. A szükséges kapacitásokat, csatlakozási lehetőségeket és biztonsági követelményeket már előzetesen érdemes megvizsgálni.
A kivitelezési ütemezés a gépészeti koncepció része
Működő épület felújításakor a kivitelezési sorrend közvetlenül befolyásolhatja a gépészeti kialakítást.
Egy lehetséges folyamat például:
meglévő rendszer felmérése → új hálózat párhuzamos kiépítése → új berendezések telepítése → próbaüzem → előkészített átkötés → tervezett üzemszünet → végleges átkötés → beszabályozás → régi rendszer bontása.
Más projektnél természetesen teljesen más sorrend lehet indokolt.
A lényeg, hogy az ütemezés ne csak a kivitelezés megkezdésekor kerüljön elő, hanem már a tervezési folyamat során vizsgáljuk annak műszaki következményeit.
A BIM-alapú tervezés felújításnál is előnyt jelent
Meglévő épületeknél sokszor korlátozottabb a rendelkezésre álló hely, mint új építés esetén. Az új gépészeti rendszereket meglévő tartószerkezetek, vezetékek, berendezések és más szakágak rendszerei között kell elhelyezni.
A Revit alapú épületgépészeti tervezés, a meglévő állapot megfelelő modellezése és a szakági koordináció lehetővé teszi, hogy a problémák jelentős részét még a kivitelezés előtt felismerjük.
Egy ütközés kijavítása a modellben lényegesen egyszerűbb, mint akkor, amikor a kivitelező már a helyszínen szembesül azzal, hogy az új légcsatorna vagy csővezeték tervezett nyomvonala nem fér el.
Az üzemeltetőt is érdemes bevonni
Egy meglévő épületet senki nem ismer olyan jól, mint annak üzemeltetője.
Az üzemeltetési tapasztalatokból gyakran olyan információk derülnek ki, amelyek a tervdokumentációból nem láthatók: melyik rendszer okoz rendszeresen problémát, hol vannak nehezen hozzáférhető szerelvények, milyen korábbi átalakítások történtek, illetve mely területek vagy berendezések leállítása jelent különösen nagy kockázatot.
Ezért a tervezés korai szakaszában az üzemeltetővel történő egyeztetés sok későbbi problémát előzhet meg.
A jól megtervezett felújítás nemcsak a végállapotról szól
Egy meglévő, működő épület gépészeti korszerűsítésénél a tervező feladata nem ér véget azzal, hogy meghatározza az új berendezéseket és elkészíti a végleges nyomvonalakat.
A meglévő állapot pontos ismerete, a megtartandó rendszerek értékelése, az átkötési pontok meghatározása, az ideiglenes állapotok és az üzemszünetek vizsgálata, valamint a szakági koordináció egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy a terv a gyakorlatban is megvalósítható legyen.
Egy működő épület gépészeti felújításánál ezért nemcsak a végállapotot kell megtervezni – az odavezető utat is.
épületgépészeti felújítás, épületgépészeti tervezés, meglévő épület, ipari épület, gépészeti korszerűsítés, BIM, Revit, lézerszkennelés, szakági koordináció, üzemeltetés
