Az ipari létesítmények energiafelhasználásának jelentős részét a technológiai folyamatok, a gyártóberendezések, a sűrített levegős rendszerek, valamint a fűtési és hűtési rendszerek működtetése teszi ki. Ezen berendezések üzemelése során sok esetben jelentős mennyiségű hőenergia keletkezik, amely megfelelő hasznosítás hiányában a környezetbe távozik. A kompresszorok hűtése, a technológiai berendezések hőleadása, a hűtéstechnikai rendszerek kondenzátorain elvont hő vagy az elszívott technológiai levegő egyaránt potenciális hulladékhőforrást jelenthet. Miközben az üzem egyik területén energiát fordítanak a keletkező hő elvezetésére, előfordulhat, hogy az épület egy másik részén ugyanezzel párhuzamosan fűtési vagy használati melegvíz-igény jelentkezik. A megfelelően kialakított hővisszanyerő rendszerek lehetőséget teremtenek arra, hogy a korábban hasznosítatlan hőenergia egy részét visszaforgassuk az épület vagy a technológia energiaellátásába.
A hulladékhő hasznosításának első lépése a rendelkezésre álló hőforrások és a lehetséges felhasználási területek feltérképezése. Nem elegendő azonban kizárólag a berendezések névleges teljesítményéből kiindulni, hiszen a ténylegesen visszanyerhető hőmennyiséget a berendezések működési körülményei, terhelése, üzemideje és a hőhordozó közeg hőmérséklete is meghatározza. Egy folyamatosan üzemelő kompresszor például megfelelő műszaki kialakítás esetén hasznosítható hőt biztosíthat, míg egy időszakosan működő technológiai berendezés esetében a hőtermelés és a felhasználási igény időbeli eltérése jelenthet kihívást. A tervezés során ezért fontos megvizsgálni a technológiai folyamatokat, a hőmérsékletszinteket, az üzemidőket és az épület éves hőenergia-igényét. Ezek alapján határozható meg, hogy a rendelkezésre álló hulladékhő milyen arányban és milyen célra hasznosítható gazdaságosan.
A visszanyert hőenergia felhasználására többféle műszaki megoldás létezik. Megfelelő hőmérsékleti viszonyok mellett hőcserélő segítségével közvetlenül is átadható a hő egy másik rendszernek, például fűtési visszatérő víz vagy technológiai víz előmelegítésére. Amennyiben a rendelkezésre álló hulladékhő hőmérséklete nem elegendő a kívánt felhasználáshoz, hőszivattyús rendszer alkalmazásával magasabb hőmérsékletszint érhető el, további villamosenergia-felhasználás mellett. A hőszivattyús megoldások különösen érdekesek lehetnek olyan ipari létesítményekben, ahol egész évben rendelkezésre áll alacsonyabb hőmérsékletű hulladékhő, miközben folyamatos vagy időszakos fűtési, illetve melegvíz-igény is jelentkezik. Bizonyos esetekben hőtároló alkalmazásával a hőtermelés és a felhasználás időbeli eltérései is részben kiegyenlíthetők. A megfelelő rendszer kiválasztása azonban minden esetben egyedi műszaki és energetikai vizsgálatot igényel.
A hulladékhő-hasznosítás gazdaságosságát nem kizárólag a visszanyerhető hőteljesítmény határozza meg. Legalább ilyen fontos a berendezések éves üzemideje, a hasznosítható hőenergia mennyisége, a hőforrás és a fogyasztói oldal közötti távolság, valamint a szükséges kiegészítő berendezések energiafelhasználása. Egy nagy teljesítményű, de csak rövid időszakokban működő technológiai berendezés hulladékhőjének hasznosítása nem feltétlenül gazdaságosabb, mint egy kisebb teljesítményű, azonban folyamatosan rendelkezésre álló hőforrásé. A beruházás előkészítése során ezért célszerű éves energiamérleget készíteni, és összehasonlítani a lehetséges műszaki alternatívák beruházási, karbantartási és üzemeltetési költségeit. Különösen fontos, hogy a hővisszanyerés ne veszélyeztesse a technológiai berendezések üzembiztonságát, és a rendszer akkor is megfelelően működjön, amikor a visszanyert hőre átmenetileg nincs szükség.
Meglévő ipari létesítmények korszerűsítése során további szempontot jelent a rendelkezésre álló gépészeti infrastruktúra és az új rendszerek integrálhatósága. Egy hővisszanyerő rendszer kialakítása nem feltétlenül igényli a teljes meglévő fűtési vagy technológiai hálózat cseréjét, ugyanakkor meg kell vizsgálni a kapcsolódási pontokat, a hidraulikai viszonyokat, a szabályozási lehetőségeket és a rendelkezésre álló gépészeti helyeket. A megfelelően kialakított automatika biztosíthatja, hogy a visszanyert hő elsőbbséget élvezzen a hagyományos hőtermelőkkel szemben, amikor az műszakilag és energetikailag indokolt. Összetettebb rendszereknél a BIM-alapú épületgépészeti tervezés és a szakági koordináció további segítséget jelenthet az új berendezések, csővezetékek és kapcsolódó rendszerek elhelyezésében, különösen akkor, ha a kivitelezést a gyártási folyamatok fenntartása mellett kell megvalósítani.
A BS-Plan Engineering Kft. épületgépészeti tervezési szemléletében kiemelt szerepet kap az energiahatékony, gazdaságosan üzemeltethető és a tényleges felhasználói igényekhez igazodó műszaki megoldások kialakítása. Az ipari hulladékhő hasznosítása jó példája annak, hogy a technológiai és az épületgépészeti rendszerek összehangolt vizsgálata milyen lehetőségeket tárhat fel az energiafelhasználás csökkentésére. Egy megfelelően előkészített koncepció nemcsak az üzemeltetési költségek mérsékléséhez járulhat hozzá, hanem a vásárolt energiaigény és az ahhoz kapcsolódó környezeti terhelés csökkentését is elősegítheti. A hulladékhő-hasznosítás ugyanakkor nem minden esetben jelent automatikusan megtérülő beruházást: a megfelelő döntés alapja a valós üzemi adatokra épülő energetikai és gazdaságossági elemzés.
Az ipari energiahatékonyság javításának egyik fontos lehetősége nem feltétlenül az újabb energiatermelő kapacitások telepítése, hanem a már rendelkezésre álló, de jelenleg hasznosítatlan hőenergia tudatos visszanyerése.
